Akkor most vannak p�rhuzamos univerzumok?

A g�p el�tt �lsz? Lehet, hogy van valaki, aki pont ugyan�gy �l, pont ugyanabban a sz�kben, ugyanabban a v�rosban, ugyanabban a h�zban? Bizony meglehet, hogy te vagy az, egy p�rhuzamos univerzumban.

M�r nem csak fantasztikus m�vekben szerepel ez a kifejez�s. A tud�sok is kezdik elfogadni.

De mi is az a p�rhuzamos univerzum?

T�bbf�le defin�ci�ja van, mert arr�l is t�bbf�le az emberek elk�pzel�se, milyen elvek alapj�n m�k�dhet a dolog. Az egyik szerint egy m�sik dimenzi�ban l�v� univerzum. Ez a felt�telezett univerzum egy, a mi�nkt�l elt�r� m�sik s�kon l�tezik. Csak felt�telezett, mert bizony�t�kunk nincs r�la. De vannak m�smilyen te�ri�k is, ezek szerint nem is egy, hanem rengeteg k�l�nb�z� univerzum l�tezik, minden egyes „megt�rt�nhetett volna” esem�nynek egy. P�ld�ul, ha moziba h�vnak, az esem�nynek k�tf�le kimenetele lehet. Vagy elm�sz, vagy nem. Az egyik univerzumban elm�sz, a m�sikban nem. Ha nem m�sz el, mondjuk, le�lsz olvasni, vagy f�z�l. Ha elm�sz, veszel pattogatott kukoric�t vagy nem. Sz�val a s�kok sz�ma v�gtelen, �s egyre t�bb lesz.

S�t, az�rt �lnek emberek a F�ld�n, mert ez egy olyan s�k, ahol minden sz�ks�ges felt�tel megvan hozz�. �s v�gtelen olyan sok s�k l�tezik, ahol a F�ld mondjuk, egy�ltal�n nem lakott.


Mi az id�utaz�s?

Sokak szerint az id�utaz�s �s a p�rhuzamos univerzumok k�z�tt valamif�le �sszef�gg�s van. Az egyik felfog�sban, ha „id�utazol”, nem az id�ben utazol vissza, hanem egy p�rhuzamos univerzumba �rkezel, ami a k�v�nt id�szakban l�tezik. Ott lesznek azok az emberek, akikre sz�m�tasz, de �k egy p�rhuzamos s�k lak�i, nem a m�lt�. Persze, ezt te akkor nem tudhatod. �s amikor visszat�rsz, azt hiszed, az id�ben utazol, pedig ugyanabban az id�ben maradsz, csak s�kot v�ltasz.


A legh�resebb paradoxon

Az id�utaz�s egyik legh�resebb paradoxona az �gynevezett „nagyapa-paradoxon”. Azaz, ha valahogy meg�l�d a nagyap�dat, miel�tt lehet�s�ge lenne ap�d megsz�let�s�r�l gondoskodni, te sem sz�lethetsz meg. �s ha nem sz�lett�l meg, nem mehetsz vissza az id�ben meg�lni �t. De a dolog nem stimmel, ha p�rhuzamos univerzumba utazol, a paradoxon �gy megd�l. Ha a p�rhuzamos univerzumban meg is �l�d, a saj�todban tov�bb �l, �s minden megy a maga �tj�n.

Hogyan lehet �tjutni egy m�sik s�kra?

�ll�t�lag a katonai kutat�k r�j�ttek, hogyan t�nnek el �s bukkannak fel az uf�k. �s ha m�r tudj�k, a m�dszer jobb, mint a lopakod� vad�szg�pek. A t�mad�k egyszer�en csak �tl�pnek egy m�sik univerzumba, ott haladnak, �s a c�lpontn�l ”visszabukkannak”. Sima �gy, nem? Na persze, arr�l m�g fogalmunk sincs, hogyan lehet tudatosan �tjutni egy m�sik s�kra. �s semmi tudom�nyos bizony�t�kunk, hogy l�teznek-e m�s s�kok. De ha ezeket mind tudn�nk, nem kellene lopakod�sra haszn�lni a p�rhuzamos univerzumot. K�thetn�nek sz�vets�get, p�ld�ul az ott �l�kkel. Ha esetleg fejlettebbek n�lunk, k�lcs�n adhatn�nak nek�nk mindenf�le t�rgyat. Vagy �tj�rhatn�nk kir�ndulni.


K�s�rtet?

A Paranorm�lis jelens�gek egy r�sze tal�n nem is k�s�rtet, esetleg csak k�t s�k �tfed�se. Ilyen lehet Gettysburg k�rny�ke is. �ll�t�lag itt rengeteg a k�s�rtet. Ami tal�n norm�lis is, mert sok ezer ember halt meg ott. De rengetegen sz�molnak be m�g a mai napig is arr�l, hogy polg�rh�bor�s katon�kat l�tnak, �s hallj�k is �ket. Lehet, hogy egy m�sik s�kon m�g mindig folyik a polg�rh�bor�, �s csak �tpillanthatunk n�ha?


Vannak h�t p�rhuzamos univerzumok?

A magunk�r�l sem igen tudjuk, hogyan keletkezett, h�t b�rmi meglehet. Legjobb tudom�sunk szerint a semmib�l nem keletkezhet valami, ezek szerint „valami” mindig is l�tezett. Vagy ink�bb ne bonyol�tsuk tov�bb?

Forr�s

DOKI ~ PAPUCS