A vil�gegyetem fekete lyukai nem mindig voltak feket�k, egykor f�nyer�vel rendelkeztek, legal�bbis erre a k�vetkeztet�sre jutott a sv�jci Lucio Meyer csillag�sz �s kutat�csoportja. �rtekez�s�ket a Nature c�m� tudom�nyos foly�irat leg�jabb sz�m�ban publik�lt�k.

P�rhuzamos univerzumok

A csillag�szok szerint a rejt�lyes fekete galaxisok akkor vesz�tett�k el a benn�k tal�lhat� f�nyl� anyagot, amikor m�s galaxisokkal tal�lkoztak, �rta az MTI. Persze kor�bban sem ragyogtak a fekete lyukak, Yves Schutz genfi tud�s szerint a sz�ban forg� anyagnak csak n�gy sz�zal�ka volt l�that�. Emellett l�tezik m�g 23 sz�zal�knyi fekete anyag, �s 73 sz�zal�k s�t�t energia. A fekete anyag - v�li Schutz - a mellette elhalad� f�ny gravit�ci�s erej�nek hat�s�ra j�n l�tre, a fekete energia ezzel szemben ellen�ll a gravit�ci�nak. Ezzel magyar�zhat� a vil�gegyetem kiterjed�se - tette hozz� Schutz.

A fekete lyuk �sszet�tele, tulajdons�ga legal�bb annyira spekul�ci�, mint amennyire bizony�t�kokkal al�t�masztott le�r�s. Az elm�let kidolgoz�sa nagyr�szt Stephen Hawkinghoz k�thet�, de m�g � is bizonytalan, �s t�bb kor�bban hangoztatott n�zet�t visszavonta.

Keletkez�s�ben t�bbnyire egyet�rt a tudom�nyos vil�g: ha egy megfelel�en nagy csillag �lete v�g�hez k�zel�t, a bent rekedt anyag saj�t s�lya alatt �sszeroskad egy v�gtelen�l kicsi pontt�, v�gtelen gravit�ci�val �s s�r�s�ggel: szingularit�s keletkezik. Eleinte megk�rd�jelezhetetlennek t�nt, hogy ezekb�l a csapd�kb�l semmi sem tud kisz�kni, m�g a f�ny sem, azt�n Hawking el��llt azzal az elm�lettel, hogy valamilyen sug�rz�s m�gis k�pes kit�rni a gravit�ci�s b�rt�nb�l. Ez a sug�rz�s pedig azt bizony�totta, hogy a fekete lyuk p�rolog, �s el�bb-ut�bb elt�nik. Hawking elm�lete a p�rolg� fekete lyukakr�l forradalminak sz�m�tott, �s hamarosan sz�les k�rben elfogadott� v�lt.

Ugyan� egy 1976-os publik�ci�j�ban azt �ll�totta, hogy nemcsak a fekete lyuk t�nik el, hanem minden inform�ci� is, ami valaha beleker�lt. Hawking elm�lete szerint a klasszikus �s a kvantumfizik�ban �rv�nyes�l� mikroreverzibilit�s, vagyis az esem�nyek megford�that�s�ga a fekete lyuk vil�g�ban s�r�l: a fekete lyukak a visszaford�thatatlans�g forr�sai a term�szetben. Azt�n harminc �vvel k�s�bb a tud�s saj�t mag�t c�folta. „Sajn�lom, hogy ki kell �br�nd�tanom a scifirajong�kat, de ha az inform�ci� megmarad, nem lehet a fekete lyukakat m�s univerzumokba val� utaz�sra haszn�lni. Ha beleugrunk egy fekete lyukba, a t�meg�nk visszaker�l a mi univerzumunkba, de roncsolt form�ban; az inform�ci� meglesz arr�l, hogy n�zt�nk ki, csak felismerhetetlen �llapotban" - mondta el Hawking.

Nincs is

Sokan m�g azt is k�ts�gbe vonj�k, hogy a fekete lyukak egy�ltal�n l�teznek. Einstein sem hitt benn�k: annak ellen�re szkeptikus maradt, hogy az �ltal�nos relativit�s-elm�let egyik legt�bbet emlegetett jelens�g�re, a s�lyos t�rgyak �ltal kiv�ltott t�rid�-g�rb�letre a feketelyukak adnak magyar�zatot: amikor elhal egy megfelel� t�meg� csillag, saj�t gravit�ci�ja alatt egyetlen pontt� zsugorodik.

George Chapline, a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laborat�rium elm�leti fizikusa is k�telkedik. Szerinte a halott csillagok nem form�lnak fekete lyukakat, hanem k�l�n�s gravit�ci�s hat�st kifejt� s�t�t energi�val tel�t�dnek. A csillag fel�lete ugyan fekete lyukk�nt m�k�dik, �s itt er�s a gravit�ci�s vonz�s, viszont a belsej�ben a s�t�t energia "negat�v" gravit�ci�ja �rv�nyes�l: az anyag teljesen m�sk�nt viselkedik, mint a k�ls� peremen. Ha a csillag el�g nagy, az �gy felszabadult elektronok pozitronokk� v�lnak, melyek a k�s�bbi �ri�si energia-sug�rz�s sor�n megsemmis�tik a t�bbi elektront. Chapline szerint ez magyar�zza a galaxisunk k�z�ppontj�ban megfigyelt, kor�bban nagy feketelyuknak tulajdon�tott sug�rz�st.

Forr�s

DOKI ~ PAPUCS