M�g rejt�ly a tud�sok el�tt, hogy a vil�gegyetem t�gul�sa hova vezet. A legn�pszer�bb elm�let szerint �vmilli�rdok m�lva bek�vetkezik a Nagy Reccs, �s az univerzum darabokra szakad. A bilba�i Baszkf�ldi Egyetem �s a Salamancai Egyetem fizikusai, Jos� Senovilla, Marc Mars �s Ra�l Vera megh�kkent�bb te�ri�val �lltak el� a Physical Review D c�m� szaklapban. A kutat�k szerint a vil�gegyetem �gy �r v�get, hogy meg�ll �s egy pillanatk�pbe dermed, mert az id�, amit ismer�nk, egyszer�en elfogy.

Meg�ll az id�

Csillag�szok t�z �vvel ezel�tt felfedezt�k, hogy a nagyon t�voli szupern�v�k l�tsz�lag gyorsabban mozognak, mint a k�zeliek. Ekkor felt�telezt�k a s�t�t energia l�tez�s�t, �s ezt az er�t sejtik az univerzum t�gul�s�nak h�tter�ben. Jelenlegi tud�sunk alapj�n ugyanis a bolyg�knak, g�zfelh�knek, csillagk�zi pornak, �s egy�ltal�n, minden anyagnak a vil�g�rben, a gravit�ci� t�rv�ny�nek engedelmeskedve vonzania kellene egym�st, �s ez�ltal k�zeledni�k egym�shoz. A val�s�gban ennek pontosan az ellenkez�je t�rt�nik: az �gitestek egyre t�volodnak egym�st�l, az univerzum t�gul. A t�voli szupern�v�k gyorsul�s�t is a s�t�t energi�nak tulajdon�tott�k.

A probl�ma az, hogy senkinek sincs igaz�n �tlete arra, hogy pontosan mi ez a s�t�t energia �s mib�l keletkezett. A spanyol tud�scsapat ezt a felt�telezett er�t megker�lve keresett magyar�zatot a t�voli szupern�v�k rejt�ly�re, �s arra jutottak, hogy a l�tsz�lagos gyorsul�st az id� lassul�sa okozza. Elk�pzel�s�k szerint lehets�ges, hogy az id� egyre lassabban telik, ez�rt a t�voli objektumok – mivel t�bb milli� �vvel ezel�tti �llapotukat l�tjuk – gyorsabbnak t�nhetnek.

Az �gen n�ma �ll� csillagok

Senovilla professzor szerint minden olyan egyenlet�nk, amelyben az id� is szerepel, az id�t egyenletesen tel� t�nyez�k�nt kezeli. A spanyol kutat�k tanulm�nya elj�tszadozik azzal a gondolattal, hogy mi van, ha ez m�gsem �gy van. Szerint�k ha az id� val�ban lassul, szinte �szrevehetetlen�l t�rt�nik, ez�rt csak nagyon k�zeli �s nagyon t�voli objektumok mozg�s�t �sszehasonl�tva lehet vizsg�lni.

Ha a tud�sok felt�telez�se igaz, az univerzum �vmilli�rdok m�lva egyszer�en meg�ll, semmi nem mozdul majd a vil�gegyetemben, �s az id� meg�ll, elfogy, �rtelm�t veszti. "Egy �r�kk� tart� pillanatk�p lesz a mindens�g, de a mi bolyg�nk ezt nem �li m�r meg" – fogalmazott Senovilla a New Scientistnek. A tud�s szerint egy�bk�nt l�teznek az �v�kn�l sokkal vadabb elm�letek is, Itzhak Bars, a D�l-Kaliforniai Egyetem kutat�ja p�ld�ul nemr�g felvetette az egyn�l t�bb id�dimenzi� lehet�s�g�t. Senovilla �s koll�g�i �tlet�t tud�st�rsaik fenntart�sokkal fogadt�k, de olyanok is akadtak, akik nyitottak voltak az elk�pzel�sre, p�ld�ul Gary Gibbons cambridge-i professzor. "�gy hissz�k, hogy az id� a Nagy Bummkor keletkezett, �s ha valahogy l�trej�tt, akkor el is t�nhet" – fogalmazott.

Forr�s

DOKI ~ PAPUCS