VIL�GEGYETEM

A vil�gegyetem (vagy univerzum) egy csillag�szati fogalom, ami minden l�tez� �sszess�g�t jelenti.

Jelenlegi ismereteink szerint a vil�gegyetem kora 13,73 ±0,12 milli�rd �v, �tm�r�je pedig legal�bb 93 milli� f�ny�v, vagy m�terben 8,8 � 10²⁶ m. A legt�volabbi t�nylegesen megfigyelt objektum, az Abell 1835 IR1916 galaxis mintegy 13 milli�rd f�ny�vnyire van t�l�nk.

A vil�gegyetemben becsl�sek szerint 100-800 milli�rd galaxis tal�lhat�.

Az �gynevezett multiverzum elm�letek szerint t�bb k�l�n�ll� vil�gegyetem l�tezik, az ilyen elm�letekben a „vil�gegyetem” sz� teh�t nem minden l�tez� �sszess�g�t jelenti.

KELETKEZ�SE

A vil�gegyetem keletkez�s�nek magyar�zat�ra az emberis�g fejl�d�se sor�n t�bb elk�pzel�s sz�letett. Az els� magyar�zatokkal a k�l�nb�z� m�toszok �s vall�sok szolg�ltak, kezdetben primit�v form�ban ("�stoj�s", "�sv�z" stb.), majd a kidolgozott dogmatikus hitrendszerek az istenek, vagy egyetlen Isten �ltali teremt�st (kreacionizmus) fogadt�k el.

A minket k�r�lvev� vil�g megismer�s�ben nagy jelent�s�ggel b�rt a renesz�nsz kora, amikor az �kori tud�sok egyes sejt�seit is tov�bbgondolva, el�t�rbe kezdtek ker�lni a tudom�nyos m�dszerek, els�sorban a megfigyel�s �s a k�s�rlet.

A megfigyel�sekre �s a matematik�ra t�maszkod� modern fizik�nak, majd a csillag�szati megfigyel�seknek k�sz�nhet�en a spekulat�v elm�letek egyre h�tr�bb szorultak, ismereteink b�v�ltek �s pontosabbak lettek.

A 19. sz�zad v�g�t�l azt�n uralkod�v� v�ltak a tudom�nyos elm�letek, amelyek mindig az aktu�lisan el�rt elm�leti �s m�szaki fejl�d�st t�kr�zt�k.

Ma a legelfogadottabb hipot�zis szerint a vil�gegyetem az �srobban�sban („Nagy Bumm”) keletkezett kb. 13,7 milli�rd (± 200 milli�) �vvel ezel�tt. Ut�na kit�gult („infl�l�dott”), �s ez a t�gul�s ma is folytat�dik.

Forr�s

DOKI ~ PAPUCS