NÉPSZOKÁSOK ÉS ÉTELEK

A februárnak kevés előnye van, nem tartozik a legnépszerűbb hónapok közé, mégis szép emlékeket gyűjthetünk be ilyenkor is, mert javában tart a báli szezon, egymást követik a farsangi rendezvények.
De tulajdonképpen mi is a farsang: a szó a német fasen, faseln szóból ered, jelentése: mesélni, pajkosságot űzni. A vígság azon időszakát jelzi, amely a húsvét előtti nagyböjtöt megelőzi. A farsangot rendesen vízkereszttől, azaz január 6-tól hamvazószerdáig, a nagyböjt első napjáig számítjuk. Legjellegzetesebb eseményei az álarcos, jelmezes, batyus és gyermekbálok. Ez az úgynevezett báli szezon, ilyenkor tartják báljaikat a különböző szakmai csoportok: jogászok, orvosok, iparosok.

A farsang hazája Olaszország, leghíresebb  a velencei karnevál. Magyarországon a leglátványosabb farsangi alakoskodása a mohácsi busójárás. A busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A maszkos alakoskodás játékai és a felvonulások mellett fontos eseménye a farsangnak az evés-ivás és a mulatozás. Bizonyos húshagyó keddi szokások a farsang, illetve az egész tél elmúltát jelzik, pl.: farsangtemetés. A telet jelképező bábot vízbe fojtották vagy elégették. A farsanghoz számos termékenység és terményvarázsló cselekmény és hiedelem kapcsolódik, pl.: a farsangi mulatságon nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, a húslevesbe ugyanezen célból hosszú laskát kell főzni. Sokfelé húshagyó kedden kell a vetni való kukoricát lemorzsolni, vagy a szőlős négy sarkán egy-egy tőkét megmetszeni.

Hogy valójában mit is fogyasztottak a régi farsangi lakomákon, hogy voltak-e kizárólag erre az ünnepre készített ételek, erről sajnos hiányosak az ismereteink. Az biztos, hogy sokat és sokfélét ettek, hiszen a sok-sok étel elfogyasztásától a következő év bőségét remélték. Az is biztos hogy farsang elengedhetetlen étele hosszú idő óta a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. Például a Szerémségben azért sütötték minden háznál, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. Az eredeti szalagos farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, a forgácsfánk (csöröge) cseh fánk mind-mind a farsangi asztalok kedvelt csemegéje ma is. Azonban ma nem fánkot sütünk, hanem egy másik jellegzetes farsangi ételt, kocsonyát készítünk.

Írta: Barta László

RECEPTEK

Apró fánk

Elkészitési idő: kb. 60 perc
Hozzávalók 4 személyre: 5 dkg vaj, 15 dkg liszt, 5 dkg cukor, 4 tojás, 1 citrom reszelt héja, só, porcukor, olaj.

Elkészítése: A vajat egy csipet sóval és a lereszelt citromhéjjal egy edénybe tesszük, felöntjük 7,5 dl vízzel, és összeforraljuk. A tűzről levéve hozzáadjuk a lisztet, simára dolgozzuk, majd visszatesszük a tűzre ée folytonos keverés mellett addig főzzük, amíg el nem válik a tészta az edény falától. Ekkor levesszük a tűzről és hozzáadjuk a cukrot. Egy serpenyőben felhevítjük az olajat, és kiskanállal beleszaggatjuk a tésztát. Aranypirosra sütjük mindkét oldalát, majd szűrőkanállal kivesszük, szalvétával kibélelt tálba, tálcára teszük, hogy a felesleges olajat felszívja. Még melegen meghintjük porcukorral, és azonnal kínáljuk.
Szalagos fánk

Szalagos fánk

Elkészítési idő: kb. 180 perc
Hozzávalók 6 személyre: 50 dkg liszt, 5 dkg vaj, 5 dkg porcukor, 2 tojássárgája, 0,5 l tej, 3 dkg élesztő, 3 cl rum, egy csipetnyi só.

Elkészítése: Az élesztőt belemorzsoljuk 3 dl langyos tejbe, hozzáadunk 1 kanál porcukrot és 3 kanál lisztet. Jól elkeverjük, és meleg helyen, letakarva felfuttatjuk.
A maradék porcukrot a tojjássárgájával elkeverjük, és a felfuttatott élesztős tejhez adjuk. Hozzákeverjük a langyos vajat, a lisztet, és annyi sós tejet, hogy lágy tésztát kapjunk.
Húsz percig dagasztjuk, majd a tetejét liszttel megszórjuk, és meleg helyen, letakarva megkelesztjük. A tésztának mésfél - kétszeresére kell dagadnia.
A megkelt tésztát lisztezett gyúródeszkára borítjuk, és kezünkkel ujjnyi vastagságúra szétnyomkodjuk. Fánkszaggatóval, vagy egy vizes pohárral kiszúrjuk a tésztát, és kifelé körkörösen megnyújtjuk, hogy a fánkok közepe kissé elvékonyodjon.Majd letakarjuk, és még fél órát pihentetjük.
A pihenő idő elteltével közepesen forró, bőséges olajban sütjük ki, mégpadig úgy, hogy először a fánkokat tetejükkel lefelé fordítva helyezzük az olajba, és lefedjük az edény tetejét. Amikor a fánkokat átfordítjuk, már fedő nélkül fejezzük be a sütést. Ha jól dolgoztunk, fánkjaink oldalán ujjnyi széles világos sáv keletkezik.

Túrófánk

Elkészítési idő: kb. 40 perc
Hozzávalók: 25 dkg finomliszt, 25 dkg félzsíros tehéntúró, 2 tojássárgája, 2 dkg vaj, fél csomag sütőpor, 12 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 mokkáskanál reszelt citrom-, vagy narancshéj, egy csipetnyi só.

Elkészítése: A lisztet összegyúrjuk a tehéntúróval, hozzáadjuk a vajat, a tojássárgájákat, a sütőport, a sót, a cukrot és a reszelt citromhéjat, vagy narancshéjat. Az egészet összedolgozzuk, majd lisztezett deszkán ujjnyi vastagra kinyújtjuk, és közepes nagyságú pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Az így kapott kis fánkokat forró olajban kb. 4-5 perc alatt megsütjük. Először szalvétára szedjük ki, hogy a felesleges olaj felszívódjon. Ezután porcukorral meghintve, baracklekvárral kínáljuk.

FORRÁS

DOKI ~ PAPUCS