A farsang id�szaka v�zkeresztt�l (janu�r 6.) hamvaz�szerd�ig a t�l v�g�t, a tavasz kezdet�t jelent� �vnegyedkezdet, amikor a hiedelem szerint megn� a gonosz, �rt� hatalmak ereje, amelyek ellen fokozott v�dekez�sre van sz�ks�g. Hagyom�nyai t�bb pog�nykori �nnepre vezethet�k vissza. A hozz� kapcsol�d� m�gikus cselekm�nyek gonosz�z�k, bajelh�r�t�k, de term�kenys�g- �s b�s�gvar�zsl�k is.
���A farsang h�rom utols� napja (vas�rnapt�l szerd�ig) a legjelesebb, legmozg�konyabb, szok�sokban �s hiedelmekben a leggazdagabb. A farsangvas�rnapot k�vet� h�tf�t a Balatonfelvid�ken h�shagy�h�tf�nek vagy farsangh�tf�nek nevezik. Ez a nap itt az asszonyok�, ez az asszonyi mulats�gok ideje.
���Asszonyfarsangr�l m�r a 15. sz�zadban Temesv�ri Pelb�rt is megeml�kezett, el�t�lve a f�ktelen mulatoz�st. Az �sszej�vetelt a s�t�n �nnep�nek tartotta. Vid�k�nk�n legelevenebben �s legtov�bb Monostorap�tiban, Szentb�kk�ll�n �s a Szent Gy�rgy hegy t�v�ben megh�z�d� Raposk�n �lt a szok�s, de ismert�k, s�t hajdan gyakorolt�k a k�zeli Salf�ld�n is. A szok�sr�l Ol�h J�nos t�tv�zso-nyi reform�tus lelk�sz is eml�t�st tett az 1834. �vi Tudom�nyos Gy�jtem�nyben.
���Az asszonyfarsang a bakonyi n�met falvakban sem ismeretlen. N�h�ny �vtizede m�g gyakorolt�k az Ajka melletti Magyar-pol�nyban. A balatonfelvid�ki Pula �s T�tv�zsony n�met telepeseinek ugyancsak szok�sai k�z� tartozott. Az ut�bbi faluban feleleven�tett�k a szok�st. (Veszpr�m megy�be 1720-1780 k�z�tt telep�tettek n�meteket Bajororsz�gb�l �s frank f�ldr�l.)
���A ter�let�nk�n ismert szok�s p�rhuzamai a magyar nyelvter�let m�s r�szein is megtal�lhat�k. A Kapos-ment�n az asszonyok f�rfiruh�ba �lt�zve t�ncoltak, mulattak e napon. B�kkszentke-reszten faforg�ccsal, M�traalm�son pedig j�gcsappal borotv�lt�k meg a maskar�ba �lt�z�tt asszonyok az elfogott f�rfiakat. Este pedig f�rfi n�lk�li �n. macskab�lt tartottak. R�bagyarmaton is k�l�n t�ncoltak az asszonyok, s�t, h�tf�n csak �k t�ncolhattak. Anal�gi�s cselekedeteket v�geztek, azt h�v�n, hogy amilyen magasra felugranak, olyan magasra n� meg a kender�k.
���A Balatonfelvid�ken a h�tf�i napon nyolc-tizenn�gy rokon-, koma- �s szomsz�dasszony �sszefogott, egyik�k h�z�ban tal�lkozv�n. Ide bel�pve "Isten �ltessen benn�nket nev�nk napty�n!" k�sz�nt�ssel �dv�z�lt�k egym�st. Amikor valamennyien egy�tt voltak, akkor elindultak egyik�k pinc�j�hez a sz�l�hegyre farsangolni. A mulats�ghoz az ennival�t: k�vesztett sonk�t, kenyeret �s f�nkot, valamint az ilyenkor hagyom�nyos paprik�s- zs�ros pog�cs�t a fej�kre tett eb�dviv� kos�rban, gondosan letakarva szalv�t�val, vitt�k fel. M�r d�lut�n a hegyen voltak, s ott maradtak estig. A pinc�ben mindent feltettek az asztalra, az �tel mell� bort is. Ettek, k�zben tr�f�lkoztak, de ittak is. A h�ziasszony szorgalmasan t�lt�gette a poharakat. V�g�l �nekelni kezdtek. F�rfiak ide nem tehett�k be a l�bukat, kiv�ve az egyes falukban m�k�d� parasztzenekar tagjait - h�rom heged�st �s egy b�g�st - akik ezen a napon pinc�r�l-pinc�re j�rva muzsik�ltak a mulatoz�knak. Gyakran el�fordult, hogy az asszonyok egym�sba kapaszkodva t�ncra is kerekedtek. Az esetek t�bbs�g�ben ez nem volt igazi t�nc, ink�bb forg�s �s ugr�l�s. Valamikor minden bizonnyal term�kenys�gvar�zsl�, kultikus cselekedet volt, eredeti �rtelm�t azonban elvesz�tette.
���Ezekben a falvakban farsang h�tf�j�n szabadj�ra engedett kedvvel mulathattak az asszonyok, nem illett megsz�lni �ket �rte. Mindez arra utal, hogy tev�kenys�g�k m�gikus cselekedet volt. �ltal�ban azt tartott�k: "h�tf� az asszonyok�, kedd az emberek�" (f�rfiak�).
���V�g�hez k�zeledv�n a mulats�g, bementek a pinc�be, ahol "meglovagolt�k" a hord�kat, azaz r��ltek egy-egy hord�ra, h�tul, mint a lovat, megcsapkodt�k. Mindezt hars�ny nevet�s, kiab�l�s, �nekl�s k�zepette. Tev�kenys�g�k, hab�r ma m�r semmit nem tudnak r�la, m�gikus �rtelm�. A mulats�g v�gezt�vel minden asz-szony szalm�t vagy zs�pot vett mag�hoz a "t�kek�t�sb�l", azaz n�h�ny sz�lat kih�zott �s hazavitte. Otthon a ty�kok al� tett�k, hogy sokat tojjanak �s a kotl�s majd j�l meg�lj�n a toj�sokon. A szalm�hoz ez esetben ugyanaz a hiedelem kapcsol�dik, mint a Luca napi kotyol�skor. Mindkett� k�z�ppontj�ban a term�kenys�g, az �let jelk�pe, a toj�s �ll. Az asszonyfarsang szok�sa a term�kenys�gvar�zsl�son t�l farsangi lakm�roz�s is, b�cs� a b�s�gt�l a hossz� b�jt el�tt. Raposk�n a mulatoz� asszonyokat akkor tartott�k m�g j�zannak, ha a mulats�g v�g�n a lehet� leggyorsabb ritmusban h�romszor hib�tlanul v�gig�nekelt�k egy dal k�vetkez� refr�nj�t:
������Az �n szokny�m sz�z r�nc�,
������Sz�z-sz�z r�nc�, de sz�z r�nc�.
������Az asszonyfarsang szok�s�nak sz�lesk�r� eur�pai p�rhuzamait Gunda B�la gy�jt�tte �ssze �s elemezte A rostaforgat� asszony c. k�tet�ben (Bp., 1989. 131-143), felt�rva a szok�s t�rt�neti h�tter�t is, utalva l�lektani t�nyez�ire.

�rta: LACZKOVITS EM�KE

FORR�S

DOKI ~ PAPUCS