A MOH�CSI BUS�J�R�S

A moh�csi sok�cok messze f�ld�n ismert n�pszok�sa, a bus�j�r�s idej�t a tavaszi napfordul�t k�vet� els� holdt�lte hat�rozza meg. R�gen Farsangvas�rnap reggel�t�l H�shagy�kedd est�j�ig tartott a mulats�g. A Farsang utols� cs�t�rt�kj�n a gyermekek �lt�znek maskar�ba.
A bus�j�r�s a m�s n�pek hiedelemvil�g�ban is megtal�lhat� t�lb�cs�ztat�, tavaszk�sz�nt�, oltalmaz�, term�kenys�get var�zsl� �nnepek csal�dj�ba tartozik. �pp�gy rokons�got mutat a ri�i �s a velencei karnev�llal, mint az afrikai n�pek szok�saival.

Moh�cson a hagyom�ny eredet�t a t�r�k�z�s legend�j�val is magyar�zz�k. A mond�nak – mely szerint a Moh�cs-szigeti mocs�rvil�gba menek�lt �slakos sok�cok megel�gelve a rabig�t, ijeszt� �larcokba �lt�zve, maguk k�sz�tette zajkelt� eszk�z�kkel, az �j leple alatt cs�nakokkal �tkelve a Dun�n, kizavart�k a t�r�k�ket Moh�csr�l – aligha van t�rt�neti alapja. A v�ros 1687-ben szabadult fel a t�r�k uralom al�l, s a sok�cs�g nagy ar�ny� betelep�t�se csak mintegy t�z �vvel ezut�n kezd�d�tt meg. Minden bizonnyal a balk�ni eredet� sok�cok kor�bbi haz�jukb�l hozt�k magukkal a szok�st, mely azt�n Moh�cson form�l�dott tov�bb �s nyerte el mai alakj�t. A n�pszok�s megjelen�s�r�l a XVIII. sz�zad v�g�r�l vannak az els� adatok.

A bus� �lt�zete r�gen is olyan volt, mint ma: sz�r�vel kiford�tott r�vid bunda, szalm�val kit�m�tt gatya, amelyre sz�nes, gyapj�b�l k�t�tt cifra, n�i b�tyk�s harisny�t h�ztak, l�bukon bocskort viseltek. A bund�t az �v vagy marhak�t�l fogta �ssze derekukon, erre akasztott�k a marhakolompot. Kez�kben az elmaradhatatlan kerepl�t vagy a soktoll�, f�b�l �ssze�ll�tott buzog�nyt tartott�k. A legl�nyegesebb azonban, ami a bus�t bus�v� teszi: a f�zf�b�l faragott, hagyom�nyosan �llatv�rrel festett birkab�rcsukly�s �larc.
Az �gy be�lt�z�tt bus�kat k�s�rik a jankel�k, akiknek az a szerepe, hogy t�vol tarts�k az utca n�p�t, f�leg a gyerekeket a bus�kt�l. Hamuval, liszttel, ma m�r csak ronggyal vagy f�r�szporral t�lt�tt zs�kjukkal p�f�lik a cs�fol�d� gyerekhadat. A lef�tyolozott arc� n�ket �s a lakodalmas viseletbe �lt�z�tt f�rfiakat, tov�bb� a karnev�li jelmez� alakokat maskar�nak nevezik Moh�cson.
R�gen a t�lk�l�, kerepl�, kolompot r�z� �s „bao-bao!”-t ord�toz� bus� csoportok tulajdonk�ppeni c�lja az volt, hogy h�zr�l-h�zra j�rva kifejezze j�k�v�ns�gait, elv�gezze var�zslatait �s r�szes�lj�n azokban az �tel-ital adom�nyokban, amiket sehol sem tagadtak meg t�l�k.

M�ra az idegenforgalom medr�be terelt n�pszok�s sokat vesz�tett az eredeti hagyom�nyokb�l, de l�tv�nyoss�g szempontj�b�l sokat nyert. A mai bus�j�r�s a r�gi n�pszok�s k�zpontj�ban, a K�l� t�ren kezd�dik. A be�lt�z�tt bus�k, jankel�k, maskar�k itt gy�lekeznek, itt tal�lkoznak a Dun�n cs�nakokkal �tkelt bus�k az �gy�s, az �rd�gkerekes, a szekeres, a k�rt�s, a tekn�s, �s m�s bus� csoportokkal. A r�gi el�lt�lt�s bus� �gy� d�rej�re a k�l�nb�z� csoportok a f�utc�n �t bevonulnak a v�ros f�ter�re, ahol szabad farsangol�s kezd�dik. Ezt k�vet�en a Duna-parton �s a k�rnyez� utc�kban iszony� zajt keltve �nneplik a farsangot. Sz�rk�letkor visszat�rnek a f�t�rre �s a meggy�jtott �ri�si m�glya k�r�l t�ncolnak, d�vajkodnak az emberekkel. Ezzel �r v�get a Farsangvas�rnap. A moh�csiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az �jabb f�t�ri m�gly�ra helyezett, telet jelk�pez� kopors� el�get�s�vel �s k�r�lt�ncol�s�val b�cs�znak a hideg �vszakt�l, s k�sz�ntik a tavasz elj�vetel�t.

FORR�S

DOKI ~ PAPUCS