A FARSANG

A farsang v�zkeresztt�l (janu�r 6.; a r�mai katolikus napt�r szerint Epiphania Domini, azaz az �r megjelen�s�nek napja) hamvaz�szerd�ig, a nagyb�jt kezdet�ig tart. Elnevez�se �s a legr�gebbi szok�sadatok k�z�pkori n�met polg�ri hat�sra vallanak, de vannak az Anjouk �s M�ty�s kir�ly udvar�b�l it�liai hat�sra utal� adatok is.

A farsang jellegzetess�ge, hogy a kereszt�ny liturgikus napt�rban nem k�t�dik hozz� jelent�s vall�si �nnep, alapvet�en a gazdag n�phagyom�nyokra �p�l.

A kereszt�nys�g el�tti id�kb�l sz�rmaz� farsangot az „erk�lcs�s” 16. �s 17. sz�zadban nem eredete, hanem bujas�got szimboliz�l� szok�sai miatt tiltott�k.

A farsang v�ltoz� hossz�s�g� �nnep.

A FARSANG FARKA

A farsang cs�cspontja. Farsangvas�rnapt�l h�shagy�keddig tart� utols� h�rom nap, ami nagy mulats�gok k�zepette, val�j�ban t�lb�cs�ztat� is. Sz�mos v�rosban ekkor rendezik meg a h�res karnev�lokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarorsz�gon „a farsang fark�nak” nevezett id�szak legnevezetesebb esem�nye a moh�csi bus�j�r�s.

A farsangvas�rnap a farsangi id�szak v�g�n lev� farsang fark�nak els� napja. Sz�mos helyen ezen a napon t�zt�k a leg�nyek kalapjukra a kiv�lasztott l�nyok bokr�t�j�t. Tov�bbi elnevez�sei: csonthagy�vas�rnap, �tvenedvas�rnap, sard�vas�rnap, sonkahagy�vas�rnap, hathagy�vas�rnap, kilencben hagy� harmad vas�rnap, piroskavas�rnap (piroska nev� kal�cs ut�n), v�vas�rnap (ifj� f�rj a l�ny csal�dj�nak kont�j�ra mulatott), sard�vas�rnap (sodr�z�s jelent�se szerencsek�v�n�s), vajhagy�vas�rnap (g�r�g katolikusokn�l)

A farsangh�tf� a farsang fark�nak k�z�ps� napja. Gyakran ezen a napon tartott�k az asszonyfarsangot. Ezen a napon a n�k korl�tlanul ihattak, zenesz� mellett n�t�ztak, f�rfi m�dra mulattak. Ezut�n h�sv�tig m�r tilos volt az esk�v�, a t�nc �s a vigadalom. Tov�bbi elnevez�sei: h�shagy�h�tf�, b�jtel�h�tf�

A h�shagy�kedd, a farsang �s egyben a farsang fark�nak utols� napja. A farsangtemet�s id�pontja. Tov�bbi elnevez�sei: h�shagy�si kedd, farsangkedd, madzaghagy�kedd (ez ut�bbi utal�s a madzagon l�g� �telek elfogy�s�ra) Ezen a napon �ltal�ban szalmab�but vagy kopors�t �gettek, jelk�pesen lez�rt�k a farsangot �s a telet.

A h�shagy�keddet k�veti a hamvaz�szerda, ami a 40 napos nagyb�jt kezdete. Az ezt k�vet� nap a torkos cs�t�rt�k

P�RV�LASZT�S ID�SZAKA

A farsang fontos „esk�v�i szezon”, mivel a h�sv�ti b�jt id�szak�ban m�r tilos volt esk�v�t tartani. Erre utal az �nnepnapok elnevez�se is (pl.: els� menyegz�s vas�rnap = v�zkereszt ut�ni els� vas�rnap, v�vas�rnap = farsangvas�rnap az ifj� f�rj az ap�s kont�j�ra fogyasztott, stb.). A falvakban a leg�nyek szervezt�k a b�lokat. A l�nyok rokonaik k�zvet�t�s�vel bokr�t�t adtak a kiszemelt leg�nyeknek, akik a farsang v�g�n nyilv�nos sz�nvall�sk�nt a kalapjukra t�zt�k a bokr�t�t. A b�li szezon �s t�ncmulats�g l�nyege az eljegyz�s volt.

KONC KIR�LY �S CIBERE VAJDA

Konc kir�ly �s Cibere vajda egy Eur�pa szerte elterjedt szok�s, dramatikus j�t�k. Cibere vajda neve a b�jti �telt, a ciber�t jelk�pezi, Konc kir�ly pedig a h�sos, zs�ros �teleket. V�zkeresztkor �s h�shagy�kedden megk�zd�ttek egym�ssal, els� esetben Konc kir�ly, m�sod�zben Cibere vajda nyerte a p�rviadalt. Farsangi szok�sok keret�ben szalmab�bokkal is elj�tszott�k a tr�f�s k�zdelmet.

FORR�S

DOKI ~ PAPUCS