A val�s�g t�kre

 

Az apr�cska falu �don torony�r�ja m�r meg�t�tte a delet, s az utc�k k�s�rtetiesen eln�ptelenedtek. A falusiak mind hazat�rtek eb�delni, a reggel �ta n�zel�d� szorgalmas turist�k, pedig v�lasztottak egy-egy kis vend�gl�t. A macskak�ves utc�k nyugalm�t, m�r csak az ide-oda r�pk�d� galambok zavart�k meg. A falu kis parkja sz�l�n k�t, sz�nes lobkoron�j� fa �llt, k�z�tt�k �rv�lkodott egy r�gi, bizony�ra egykoron pirosra m�zolt pad. A fest�kre ugyanis nem eml�keztetett t�bb egy-egy kisebb foltn�l. A pad k�zep�n egy kisl�ny kuporgott. Barna haja derek�ig �rt, s k�cos mivolta arr�l �rulkodott, hogy m�r r�g nem �rintette f�s�. Hatalmas, s�t�tbarna, m�r-m�r fekete szemei vid�man n�zt�k a r�pk�d� galambokat. Nem lehetett id�sebb hat �vesn�l, m�gis egyed�l �lt a sz�pen gondozott parkban. Eg�sz teste reszketett a h�v�s, �szi fuvallatokt�l, hiszen szakadt, lenge ruh�i m�r nemigen �vt�k meg a hidegt�l. Lili kicsi kora �ta az utc�n �lt, hisz’ sz�lei nem viselt�k gondj�t, m�shova pedig aligha mehetett. A falusiak t�bbnyire mogorva, bez�rk�zott �regemberek voltak, esz�k �g�ba sem jutott befogadni a szeg�ny kisl�nyt. Gondolni sem mertek r�, mit sz�ln�nak szomsz�djaik, ha maguk k�z� engedn�nek egy nincstelen, piszkos utcagyereket.
Lassacsk�n elm�lt az �sz, s bek�sz�nt�tt a fagyos t�l. A gyerekek izgatottan v�rt�k a kar�csonyt �s nevetg�lve j�tszottak a nagy h�ban, ami december els� napjaiban esett. Csak egy gyerek nem t�nt vid�mnak. Lili szakadt ruh�i ebben az �vszakban is kev�snek bizonyultak, s a szeg�ny kisl�ny cs�ny�n k�h�g�tt a fagyos hidegt�l. T�r�keny teste teljesen �tfagyott a jeges h�t�l, �gy apr� kezei m�r csak alig-alig mozdultak.
Ezen a hideg, t�li napon k�lt�z�tt a faluba egy hetven �v k�r�li id�s h�lgy. Reggel, miut�n meg�rkeztek a b�torait �s f�ltve �rz�tt csecsebecs�it sz�ll�t� fuvaroz�k, r�gt�n hozz�l�tott a hatalmas, bizony�ra a faluban �ll� legszebb h�z berendez�s�hez. A rendelkez�s�re �ll�, er�s testalkat� f�rfiak, n�h�ny �ra alatt hely�kre pakolt�k az igen id�s, de ann�l szebb b�tordarabokat, majd mag�ra hagyva az �j lak�t aut�ba �ltek �s elmentek. Az asszony a nap h�tralev� r�sz�t az asztali l�mp�k, fali�r�k �s egy�b holmik elhelyez�s�vel t�lt�tte.
M�snap reggel s�t�lni indult, hogy m�g jobban szem�gyre vegye �j lakhely�t. Ben�zett a kis, helyi boltba �s els�t�lgatott a f��t menti j�rd�n, ahol szebbn�l-szebb kirakatokat �s hangulatos vend�gl�ket n�zegetett. Term�szetesen nem maradt ki a falu kis parkja sem, ahol Lili �ld�g�lt. A kisl�ny m�r el�z� nap is l�tta a n�nit mikor a sz�p h�z utc�j�n s�t�lt. Titokban rem�lte, hogy az id�s asszony �szreveszi �t �s seg�t rajta. V�rakoz�n n�zett a s�t�l� h�lgy fel�, de az a parkba �rve nem vette �szre �t, s r�vid pihen� ut�n tov�bb indult. Lili csal�dottan �lt vissza a padra. Most �rezte csak, tagjai mennyire �tfagytak. Mozogni is alig tudott m�r, nagyon f�zott �s egyre cs�ny�bban k�h�g�tt. Nem volt ereje �j helyet keresni mag�nak, �gy lefek�dt a padra, �sszekuporodott �s becsukta szemeit. Egy pillanat m�lt�n azt�n egy meleg k�z sim�t�s�t �rezte v�ll�n. Mikor megfordult, az �reg n�nit pillantotta meg, aki ott �llt a kopott pad mellett �s j�s�gos tekintettel n�zett le r�. P�r pillanat m�lt�n azt�n bar�ts�gosan kezet ny�jtott Lilinek, aki fel�llt �s megfogta az �reg, r�ncos kezet. Az id�s h�lgy eg�szen a h�z�ig k�s�rte Lilit, majd az ajt� el�tt meg�llt �s kedves, �reg hangj�n �gy sz�lt: - Megosztom veled az eg�sz h�zamat. Azzal j�tszhatsz, amivel szeretn�l �s minden, ami a h�zban van a ti�d is. Csup�n egy dologra k�rlek. Az emeleti folyos� balk�z fel�li r�sz�nek utols� szob�j�ba soha ne l�pj be! – Lili engedelmesen b�lintott, majd bel�pett az ajt�n, amit a n�ni id�k�zben t�gra nyitott. A h�z, bel�lr�l ha lehet m�g gy�ny�r�bb volt, mint k�v�lr�l. A r�gi b�torok �s az �ves, feh�r ablakok var�zslatos hangulatot adtak a szob�nak. Lili t�gra ny�lt szemekkel n�zett k�r�l a hangulatos, meleg helys�gben, amiben az ajt� fel�l egyre beljebb �rt. R�za n�ni nevetg�lve szeml�lte a kisl�nyt, kinek apr� teste id�k�zben �tmelegedett, s m�r nem k�h�g�tt. K�s�bb azt�n felvezette Lilit az emeletre, ahol a balk�z fel�li folyos� utols� el�tti szob�j�t adta neki.
Teltek-m�ltak a h�v�s, t�li napok, s Lili nagyon megkedvelte az id�s h�lgyet. R�za n�nivel mindennap elmentek s�t�lni a falucska parkj�ba, Lili, pedig boldogan seg�tett a h�zimunk�ban, hiszen a n�ni, id�s l�t�re m�r hamar elf�radt a kem�ny, fizikai munk�t�l. R�za n�ni naponta egyszer elt�nt n�h�ny �r�ra, mikor Lilinek nem mondta meg hova megy. N�h�nyszor megpr�b�lta k�vetni az asszonyt, de ak�rh�nyszor el�rtek az els� sarokig, mire a kisl�ny befordult a n�ni ut�n, az m�r nem volt sehol. Lili term�szetesen furcs�llta a dolgot, de soha nem k�rdezte meg az id�s h�lgyet r�la. �gy �rezte nincs joga k�rd�re vonni megseg�t�j�t, hiszen �t mag�t is �gy fogadta be, hogy semmit sem tudott r�la. Egy valamit tudott csak a rejt�lyes elt�n�sekr�l, amikr�l R�za n�ni sosem mes�lt a l�nynak. Mindig mag�val vitt egy r�gi, sz�pen kidolgozott keret� zsebt�kr�t. A furcsa, egyed�l t�lt�tt �r�k k�zben Lili gyakran t�prengett, vajon hova mehet ilyenkor lak�t�rsa, de kiel�g�t� v�laszt egyik alkalommal sem tal�lt. Ahogy szaladt az id� �s csak teltek-m�ltak a napok, a kisl�ny v�gyakoz�n n�zett a tiltott szoba faajtaja fel�. N�ha m�r eg�sz k�zel j�rt az ajt�hoz, hogy kinyissa, de mindig esz�be jutottak az id�s h�lgy szavai. Egyik nap azonban, mikor R�za n�ni ism�t elment otthonr�l, Lili m�r nem tudta legy�zni k�v�ncsis�g�t. Felszaladt a l�pcs�n �s elindult balra a foly�s�n, de ez�ttal nem �llt meg a szob�j�n�l, hanem tov�bb ment. Az ajt� el�tt hirtelen megtorpant, tal�n egy pillanatra elbizonytalanodott, de bizony�ra hamar meggy�zte mag�t, mert egy m�sodperccel k�s�bb megfogta az �reg kilincset �s kinyitotta az ajt�t. Mikor kiny�lt az ajt�, hatalmas szoba t�rult a szeme el�. B�torok nem voltak benne, sem egy�b m�s dolog, egy gy�ny�r�, aranykeretes t�kr�t kiv�ve. Lili k�zelebb l�pett a rejt�lyes t�rgyhoz, hogy jobban szem�gyre vegye azt. A keret fels� r�sz�n felirat �llt, amit vastagon fedett a por m�gis k�nnyen kivehet�ek voltak a bet�k: ’A val�s�g t�kre’. Lili belen�zett a t�k�rbe, mire hirtelen f�zni kezdett. A meleg szob�ban �ll�, izgatott �nmaga helyett, egy szakadt ruh�ban, padon kuporg� l�nyt l�tott. Ijedten az ajt� fel� fordult, ahol ott �llt R�za n�ni, sajn�lkoz� pillant�ssal n�zve r�. Lili egyre jobban f�zott, s �rezte, hogy ujjai megmerevednek. T�voli eml�knek t�nt a kellemes, meleg szoba. L�tta, hogy a szoba k�rvonalai kezdenek elt�nni, elfoszlani s a hom�lyba veszni. K�zben az id�s h�lgy hangj�t hallotta, aki m�r elveszett a t�volban. „Mikor megl�ttalak a padon, megsajn�ltalak. Azzal, hogy belen�zt�l a t�kr�mbe, egy m�sik vil�gba hoztalak. Itt minden olyan amilyet mindig is szerett�l volna, de sosem kaphattad meg. Csak azok �rdemlik meg, hogy �r�kre a t�k�r csod�j�ban �ljenek, akik le tudj�k gy�zni a k�v�ncsis�gukat �s megb�znak bennem. Amikor d�lut�nonk�nt elmentem, olyan embereket h�vtam a var�zsba, akik szerencs�tlenek, de a sz�v�k j�. Most, hogy belen�zt�l A val�s�g t�kr�be, visszaker�lsz oda, ahonnan j�tt�l.” R�za n�ni l�gy hangja elveszett, ak�rcsak a meleg szoba, ami p�r perce m�g k�r�l�tte �llt. Most �jra a hideg padot �rezte maga alatt, s mikor kinyitotta szemeit, a kis parkot pillantotta meg maga k�r�l. Szakadt ruh�iban kuporgott, �s nagyon f�zott. Lassan �jra lehunyta sz�p szemeit, �lomba mer�lt s nem �bredt fel t�bb�. 
 

DOKI 2008 augusztus 11